„Szentek legyetek, mert én szent vagyok” – így szól az ÚR.
A „szentek” szóról a makulátlan, tökéletes, mindenben tiszta emberek jutnak az eszünkbe. Ezért újra meg újra tudatosítanunk kell, hogy a „szent” szó jelentése a Bibliában: „ISTEN SZÁMÁRA LEFOGLALT”! Aki átadja az életét az Úrnak, az a „szent”!
Különbséget kell tenni a helyzetünk és az állapotunk között. Amikor egy gyermek megszületik, attól kezdve szülei gyermeke lesz. Nemcsak akkor a gyermekük, ha jól viselkedik, hanem akkor is, ha engedetlen gyermek. – Amikor valaki újjászületik, ISTEN GYERMEKE LESZ! Akkor is ez a helyzete, ha éppen nem Isten gyermekéhez méltóan viselkedik. A helyzetünk nem változik: „senki sem ragadhatjaki őket az én kezemből” / János 10 , 28 / – mondja Jézus a juhairól.
A fenti ige az állapotunkra vonatkozik. Azt üzeni: – Ha már szentek vagytok, legyetek is azok! Ebben a tekintetben Isten gyermekeinek két véglettől kell tartózkodniuk. Az egyik: görcsösen erőlködni, hogy tökéletes legyek, mindenben megfeleljek Isten elvárásának. Halálomig nem fogok tökéletesen megfelelni! Isten jól tudja ezt. „Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk.” / Zsolt 103 , 14 /. A bűneset óta nincs tökéletes ember a földön. A másik véglet, hogy ha ez így van, akkor miért is igyekezzem „tökéletesnek” lenni?! Beletörődöm az állapotomba. Nem szabad.
Istennek a SZÍVEMRE van szüksége! Az őszinte, ráfigyelő, hozzá ragaszkodó szívemre. Ő pontosan látja, hogy őszintén akarom-e Őt követni. Ahogyan gyermekünk őszinte ragaszkodását, jót akarását mi is észrevesszük. Akkor pedig szabad hibáznia is.
Áldott új évet kívánok a sámsoni „szenteknek”, akik nem a kiválóságukkal akarnak tetszelegni, és nem az engedetlenségükkel szomorítják az Urat, hanem őszinte szívvel igyekeznek az igének engedelmeskedni: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.”
VÉGH TAMÁS ny.lp.